logo

 



A LENGYEL INTÉZET 75 ÉVE
KÖSZÖNTŐK TÖRTÉNETÜNK AZ INTÉZET MA RÓLUNK ÍRTÁK GALÉRIA KVÍZJÁTÉK KIADVÁNYAINK AJÁNLÁSOK Szerzök AZ INTÉZET 75 ÉVE


István Kovács Kovács István

Polonista, történész, költő, műfordító

1964 februárjától kezdve mint az ELTE Bölcsészkarának történelem–lengyel szakos diákja az Eötvös Kollégiumban laktam. Akkor még fogalmam se volt arról, hogy egy olyan kiemelkedő alak diákoskodott ebben az épületben, mint Wacław Felczak, a II. világháború alatti budapesti lengyel futárbázis parancsnokhelyettese, későbbi jeles történész, aki hányatott életében maga is formálta a históriát. A kollégiumban baráti közösségre találtam. Képviselői közül megemlíthetem Kósa Lászlót, Gereben Ferencet, Varga Lajos Mártont, Rózsa Endrét, Bollók Jánost, Szabó Tibort. Bizalmukat azzal nyertem el, hogy lengyel szakos voltam, s jártasnak bizonyultam a magyar–lengyel kapcsolatok históriájában. Úgy emlékszem, 1966 őszén – nem véletlenül a forradalom tizedik évfordulóján, amelyet titokban megünnepeltünk – elhatároztuk, hogy magyar–lengyel baráti társaságot alapítunk.


   
Ez azért tetszett vakmerő vállalkozásnak, mert más baráti társaság, mint szovjet–magyar Magyarországon nem létezhetett. Azt viszont tudtuk, hogy Lengyelországban működnek, s a tarnówiról Lippóczy Norbert révén hallottunk is. Úgy döntöttünk, hogy a társaságot a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban hozzuk létre, amelynek Andrzej Sochacki történész volt az igazgatója. Elmondtam neki a tervünket, hogy ebből az alkalomból szeretnénk levetíteni Andrzej Wajda „Csatorna” című filmjét. Megpróbált lebeszélni a társaságalapításról, de a filmvetítés ötletét támogatta. Maga is meglepődött, hogy a moziteremben vagy 60-an gyűltünk össze. Diákok. Én tartottam a bevezetőt. Eszembe jutott Andrzej Wajda egy másik filmje, a „Hamu és gyémánt”, amely eldöntötte azt, hogy 1963-ban lengyel szakra jelentkeztem. Vagyis végtére eldöntötte az életemet. Mikor a filmet először láttam, egy diáklány tartott bátor bevezetőt, amelyben megemlítette a varsói felkelést is. Márpedig a „Csatorna” éppen erről szólt: a világ által cserben hagyott hősök drámájáról. Így 1956 magyar forradalmáról is. Sikerült olyan bevezetőt tartanom, hogy attól maga az igazgató, Andrzej Sochacki is megrendült. A filmvetítés után már nem szólt az ellen, hogy az Eötvös Kollégium Magyar–Lengyel Baráti Társasága a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban megalakuljon… Egy-két év múlva elvégeztük az egyetemet, s szétszóródtunk a nagyvilágban. A magyar–lengyel barátság szelleme mindenkinek tudatformáló élettársa lett. AZ INTÉZET MA

» Bevezető » Zene, színház, tánc » Film, kiállítások » PR, sajtókapcsolatok, irodalom » Képzőművészet » Közdiplomácia » Lengyel Nyelv    - Mitrovits Miklós    - Kovács István    - Prof. Dr hab. Janusz
     Bańczerowski
   - Ráduly Zsuzsanna    - Gömöri György    - Kálmán Nagy László    - Németh Orsolya » Adminisztráció » Könyvtár





@2014 Lengyel Intézet, Budapest

1065 Budapest, Nagymező utca 15.



Impresszum | Köszönetnyilvánítás