logo

 



A LENGYEL INTÉZET 75 ÉVE
KÖSZÖNTŐK TÖRTÉNETÜNK AZ INTÉZET MA RÓLUNK ÍRTÁK GALÉRIA KVÍZJÁTÉK KIADVÁNYAINK AJÁNLÁSOK Szerzök AZ INTÉZET 75 ÉVE


TÖRTÉNETÜNK


Skrzyżowanie alei Sugar (dziś Andrassyego) i ulicy Nagymezo (1878)
Sugár (mai Andrássy) út a Nagymező utcánál (1878)

Az első kulturális egyezményt 1934. október 21-én írta alá a Lengyel Köztársaság és a Magyar Királyság. Ennek nyomán kezdte meg hivatalos működését 1939 elején a budapesti Lengyel Intézet. Az intézmény hivatalosan 1939. május 24-én nyitotta meg kapuit. Ez volt az első a magyarországi külföldi intézetek sorában, valamint a londoni Lengyel Intézet mellett a második lengyel kultúra külföldi promóciójáért felelős központ a világon.

Program uroczystego otwarcia Instytutu Polskiego w Budapeszczcie (1939)
A budapesti Lengyel Intézet ünnepélyes megnyitásának műsora (1939)


II. világháború

A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének bezárása ellenére az Intézet még a II. világháború idején sem függesztette fel tevékenységét egészen 1944. március 19-ig, Magyarország náci Németország általi megszállásáig. Példa nélküli helyzet volt ez, hiszen a magyar hatóságok ellenálltak a német nyomásnak, a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem autonómiájára hivatkozva, melynek oktatói között volt az Intézet akkori igazgatója, prof. Zbigniew Załęski. Ennek eredményeként az Intézet volt a megszállt Európa térképén az egyedüli hely, ahol hivatalosan, lengyel nyelven lehetett beszélni Lengyelországról és a lengyel kultúráról. Ebben a nehéz időszakban az Intézet dolgozói elsősorban az 1939. szeptemberi vereség után Magyarországra internált katonák és civilek segítésével, továbbá a konspirációs tevékenység miatt bebörtönzött lengyelek ügyével foglalkoztak. A rendkívüli körülmények hatására magyar nyelvi oktatás folyt az Intézetben, mely az érdeklődők számára lehetővé tette a magyar egyetemeken való továbbtanulást. Prof. Załęski ügyesen küzdötte le a formális ügyintézéssel járó akadályokat, és elérte, hogy az Intézet által kiállított igazolással be lehessen kerülni az egyetemre. Evvel a lehetőséggel pedig körülbelül 350-en éltek, akik különböző szakokon tanultak tovább. Az Intézet 1941 júniusában Biblioteka Polska (Lengyel Könyvtár) címmel elindította a lengyel irodalom klasszikusaiból álló (körülbelül 80 címet tartalmazó) kiadványsorozatát.

Album na 30-lecie powojennej Kultury Polskiej
A háború utáni „Lengyel Kultúra” harmincéves fennállására készült album


A Hungarica (66 kötetes) sorozatban magyar szerzők, prózaírók és költők műveit adták ki lengyelül. Ezenfelül iskolai tankönyvek, kották és szótárak jelentek meg, valamint egy folyóirat Rocznik Polski (Lengyel Évkönyv) címmel, és egy gyermekeknek szóló (25 számból álló) kiadvány, Jestem Wasza (Tietek Vagyok) címmel. Szintén az Intézet adta ki a Materiały Obozowe (Tábori anyagok) című népszerű-tudományos hetilapot, amely irodalmi szövegeket és kottákat tartalmazott, valamint az általa vezetett Wyższe Studium dla Uchodźców (Felsőfokú Tanulmányok Menekülteknek) révén gondoskodott a lengyel menekültek továbbképzéséről is.


A háború utáni Lengyel Olvasóterem

1951-től a lengyel kultúra népszerűsítésével a Lengyel Olvasóterem foglalkozott, a háború előtti Lengyel Intézet közvetlen örököseként. Egy évvel később a Váci utcai székhelyen elindultak a lengyel nyelvtanfolyamok, melyek Varsányi István vezető nyelvtanár karizmatikus személyének köszönhetően rövid idő alatt rendkívül népszerűvé váltak. A becslések szerint „Pista bácsi” több mint harminc év alatt mintegy 17 ezer diákot avatott be a lengyel nyelv rejtelmeibe.

A Lengyel Olvasóterem kirakata (1955)
A Lengyel Olvasóterem kirakata (1955)

A lengyel sajtó iránti kereslet 1956 után jelentős mértékben megnőtt, a magyar olvasók lázas figyelemmel kísérték a lengyelországi események alakulását. „A Lengyel Olvasótermet rendszeresen látogatták a budapesti Műszaki Egyetemen tanuló lengyel diákok. Ők aztán a lengyel újságokból vett információkat megosztották a magyar diákokkal is.” – emlékszik vissza Tischler János történész, a Varsói Magyar Kulturális Intézet jelenlegi igazgatója. Kedvező elhelyezkedése ellenére a Váci utcai székhely nem volt alkalmas mindennemű szükséglet kielégítésére, főként pedig a lengyel nyelvtanfolyamokra egyre nagyobb létszámban beiratkozó tanulni vágyó fiatal befogadására. Ezért már a ’50-es évek végén megkezdődött egy új hely keresése.

Aleja Stalina (dziś Andrássyego) 32-34, około 1950 roku
Sztálin (mai Andrássy) út 32-34., 1950 körül


   


Az LKBN által, a „Lengyelország ma” sorozat keretében kiadott katalógus
Az LKBN által, a „Lengyelország ma” sorozat keretében kiadott katalógus


„Ablak a világra” Pest szívében

Az Intézet 1964-ben átköltözött a Pest központjában található tágas épületbe, ahol mind a mai napig működik, s ezzel a budapesti kulturális és közélet még fontosabb tényezőjévé vált. Hivatalosan Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ volt a neve, de a budapesti köztudatban Lengyel Kultúraként élt.

Dalest a moziteremben (1960-as évek)
Dalest a moziteremben (1960-as évek)

Sok magyar ismerhette meg közelebbről Lengyelországot, mint ahogy sokan idézhették fel régi úti élményeiket a Központ Andrássy úti részében működő lengyel boltnak köszönhetően, ahol lengyel kézműves termékeket, ékszereket, kristályokat, kerámiákat, lengyel könyveket, klasszikus és könnyűzenei kiadványokat, jazzlemezeket árultak. A jazzrajongók a varsói Jazz Jamboree-kon fellépő világhírességek lemezeit is megszerezhették itt.

Találkozó a Szolidaritás 10. évfordulójának alkalmából; Kiss Gy. Csaba (j. 2.), Szabó Lajos Mátyás (b. 2.)
Találkozó a Szolidaritás 10. évfordulójának alkalmából; Kiss Gy. Csaba (j. 2.), Szabó Lajos Mátyás (b. 2.)

Néhányszor egy évben a Központ ellátogatott más városokba is. „kiállításokból, kézműves termékek bemutatójából, tájelőadásokból, álló Lengyel Napokat, vagy inkább Lengyel Heteket szerveztünk sokszor vállalatoknál, munkahelyeken. Ilyen vidéki utakat, melyek más szocialista országok kulturális intézményeire is jellemzők voltak, a magyar Hazafias Népfront szervezett.” – emlékszik vissza Szenyán Erzsébet, aki 1974-1980 között az LTKK-nál dolgozott tolmácsként. Ilyen módon az LTKK a születő magyar demokratikus ellenzék nem hivatalos találkozóhelyévé vált. „1980-ban a lengyel filmek és a lengyel vendégek részvételével zajló találkozók a Polonisták Klubjában az 1989 utáni magyar közélet olyan későbbi vezetőit vonzották oda, mint az ifjabb Antall József, Göncz Árpád, Csurka István, Lezsák Sándor, Konrád György és Csoóri Sándor” – emlékszik vissza Wojciech Salapski, aki 1984-1986 között volt az LTKK igazgatóhelyettese.

Balról: Jan Nowicki, Meszáros Márta, Andrzej Wajda, j. 3. Andrzej Szalawski; köszöntőt mond: Kobiałka igazgató (1976)
Balról: Jan Nowicki, Meszáros Márta, Andrzej Wajda, j. 3. Andrzej Szalawski; köszöntőt mond: Kobiałka igazgató (1976)

Ryszard Kapuściński és Tadeusz Różewicz jelen voltak A császár és a Kartoték magyar színpadi adaptációinak premierjein, amelyeket a Központ által 1990-ben létrehozott amatőr színház (Lengyel Kultúra Színjátszó Köre) mutatott be.

Tadeusz Różewicz az LTKK-ban; j. 2. Bende Wanda (1980)
Tadeusz Różewicz az LTKK-ban; j. 2. Bende Wanda (1980)

„Az előadások a moziteremben vagy az LTKK pincéjében zajlottak, heti egy alkalommal találkoztunk a próbákon. Vendégelőadásokon is szerepeltünk, például Szegeden, Pécsett és Szentendrén. Az irodalmi részért és fordításért Csaba Dávid felelt, a színészi felkészítésért pedig Szurmai Egon. Legfontosabb partnerünk és egyúttal mentorunk a Magdalena Terasa Wójcik és Henryk Boukołowski vezette Teatr Adekwatny (Adekvát Színház) volt, Lengyelországban.” – emlékszik vissza Bende Wanda, aki szintén játszott a darabokban.


A Vasfüggöny leomlása után

Az 1989-es fordulat utáni időszaktól a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokat a kulturális együttműködésről (1992), és a kulturális intézetekről (1998) szóló nemzetközi egyezmények szabályozzák. A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ 1994-ben ismét felvette a korábbi Lengyel Intézet nevet, és a nagy népszerűségnek örvendő lengyel bolt néhány év múlva átadta helyét a kortárs művészetek galériájaként működő Platánnak. 2007-ben a budapesti Lengyel Intézet csatlakozott az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézeteinek hálózatához, az EUNIC-hoz. Egy 2014-es független felmérés szerint, az összesen több mint 20, Magyarországon működő kulturális intézet közül a Lengyel Intézet – a Goethe Intézet, a Francia Intézet, valamint az Olasz Intézet mellett – a négy vezető intézet egyike. Ezt a megtisztelő helyet aktivitásával (évi több mint száz projekt) valamint magas színvonalú kulturális kínálatával vívta ki.

Polski Fiat 126p című kiállítás a Platán Galériában (2012)
Polski Fiat 126p című kiállítás a Platán Galériában (2012)

Jarosław Bajaczyk
TÖRTÉNETE INTÉZET

» Történetünk » Mérföldkövek » Székhelyek » Érdekességek

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

» Tadeusz Olszański » Konrad Sutarski » Rafał Wiśniewski » Barbara Wiechno » Maciej Szymanowski » Roland Chojnacki » Arkadiusz Bernaś





@2014 Lengyel Intézet, Budapest

1065 Budapest, Nagymező utca 15.



Impresszum | Köszönetnyilvánítás