logo

 



A LENGYEL INTÉZET 75 ÉVE
KÖSZÖNTŐK TÖRTÉNETÜNK AZ INTÉZET MA RÓLUNK ÍRTÁK GALÉRIA KVÍZJÁTÉK KIADVÁNYAINK AJÁNLÁSOK Szerzök AZ INTÉZET 75 ÉVE


Barbara Wiechno Barbara Wiechno

Igazgatóhelyettes 1972-1976
Igazgató 1997-2001

A Varsói Egyetem Filológia Tanszékén (1962–1967) szerzett tudással, valamint a Kulturális és Művészeti Minisztériumban végzett munkám során (1968–1972) gyűjtött tapasztalatokkal felszerelkezve 1972-ben kezdtem meg munkámat Budapesten. A Mozgókép Főfelügyelet Játék és Tévéfilmes programirodájának munkatársaként közvetlen közelről követhettem nyomon és „ápolhattam” az akkoriban nagyon is élénk kapcsolatokat a lengyel és magyar alkotók, többek között Wajda és Jancsó, Zanussi és Szabó, a Balázs Béla Filmstúdió köré csoportosuló rendezők és a legfiatalabb lengyel filmes nemzedék tagjai, a későbbiekben a Karol Irzykowski Ifjúsági Stúdiója alkotói, között.

Balról Barbara Wiechno, Krzysztof Zanussi, Pászt Patrícia (1999)
Balról Barbara Wiechno, Krzysztof Zanussi, Pászt Patrícia (1999)

Interjú Krzysztof Zanussival a Duna Televízió Lengyel Nap műsorában (1997)
Interjú Krzysztof Zanussival a Duna Televízió Lengyel Nap műsorában (1997)

Természetesen a lengyel film promóciójával kezdtem, annál is inkább, mert a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ (LTKK) tevékenységének köszönhetően a lengyel film már az 1960-as évektől nagy népszerűségnek örvendett a magyar filmesek között, és a Nagymező u. 15. is fogalommá vált értelmiségi körökben. Andrzej Wajda Menyegző című filmjének premier előtti bemutatója (1972), melyen maga a rendező is jelen volt, nemcsak a lengyel film erős pozíciójáról tanúskodott, de a Lengyel Kultúra-ként elhíresült intézmény népszerűségéről is. Rajtam kívül álló okok miatt nem sikerült megszervezni a Marek Piwowski rendkívül aktuális, társadalmi üzenetet hordozó filmjeiből álló retrospektívet. Munkám során elsődleges szövetségeseim a tolmácsok és a magyar polonisták voltak. Az LTKK szervezésében a Nikolausz Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából, a budapesti Műszaki Egyetem aulájában, magyar művészek munkáiból, megrendezett kiállításnak (1973) köszönhetően közelebbről is megismertem azokat a művészköröket, amelyek már sok éve kapcsolatban álltak számos lengyel galériával és múzeummal, olyanokkal mint a Foksal Galéria Varsóban, vagy a Művészeti Múzeum Łódźban. Majd tíz év szünet után, 1975-ben újra lengyel színház látogatott Budapestre: bemutatták a Varsói Nemzeti Színház Menyegzőjét Adam Hanuszkiewicz rendezésében. A film és a színház népszerűsítésén túl fontos volt számomra, hogy a magyar olvasóközönség körében „bejárassam” Wyspiański nevét és drámáit (melyek az 1980-as években jelentek meg Spiró György fordításában). A Menyegző lefordítására elsőként Nagy László tett kísérletet, amely azonban a költő korai és hirtelen halála miatt megszakadt.

A Szolidaritás napjai című kiállítás; jobbról: Barbara Wiechno, Zbigniew Romaszewski, Trojan Tünde, Grzegorz Łubczyk nagykövet (2000)
A Szolidaritás napjai című kiállítás; jobbról: Barbara Wiechno, Zbigniew Romaszewski, Trojan Tünde, Grzegorz Łubczyk nagykövet (2000)

A legnagyobb magyar költőkkel, Nagy Lászlóval, Csoóri Sándorral baráti kapcsolatot ápoló írók, költők, Ewa Lipska, Tadeusz Nowak látogattak Magyarországra. Tervezett kollázs- és montázs kiállítása kapcsán Józef Szajna is megfordult Budapesten. Felderítőútjának eredményeként nemcsak hogy kiállítás nyílt festményeiből és színházi munkáiból az Ernst Múzeumban, de minden bizonnyal a Studio Színház Replika című előadására is sokáig emlékezni fog a magyar közönség: képzőművészek, filmesek, színháziak. Hosszú együttműködés vette kezdetét ekkor a Studio Színház és Galéria továbbá a magyar színházak, illetve itteni képzőművész körök között. Józef Szajna munkái a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményét tették gazdagabbá. Magyarországon illetve a lengyel kulturális intézményeknél szerzett szakmai tapasztalatom, elkötelezettségem, lelkesedésem következő alkalommal 1997- ben ajánlottam fel a Külügyminisztériumnak. Ebből az alkalomból bemutattam a budapesti Lengyel Intézet működésének tervezetét, melynek főbb alappillérei a magyarországi lengyel szakokkal,

   
Wojciech Młynarski (1999)
Wojciech Młynarski (1999)

lengyel és magyar kiadókkal, tolmácsokkal való intenzív együttműködés, új kiadványok, és a lengyel irodalom magyar fordításának elősegítése voltak, valamint az Intézet részeként, a lengyel képzőművészet állandó promócióját végző galéria létrehozása, amely a közép-és kelet-európai országok művészetét mutatta volna be, serkentőleg hatva a kortárs lengyel művészet jelenlétére a helyi múzeumok gyűjteményeiben.

Zygmunt Malanowicz (2005)
Zygmunt Malanowicz (2005)

A korábbi igazgató, Rafał Wiśniewski és csapata, akikkel később nekem is volt szerencsém együttműködni, által szervezett Polonia Expressz kiváló alkalom volt koncepcióm megvalósítására, amely egyszersmind lehetőséget nyújtott már korábban elindított projektek, mint például az évek óta hatalmas sikerrel megrendezett Lengyel Filmtavasz, folytatására is. 1997 – 2001 között több-kevesebb sikerrel igyekeztem megvalósítani annak a korszerű intézménynek a koncepcióját, amellyé a Lengyel Intézet vált. A Lengyelországi kiadók vitrinje – Könyv- és plakátművészet állandó program keretében könyvújdonságokat és plakátművészetet mutattuk be Íme Lengyelország (A to Polska właśnie) címmel.

Stasys Eidrigevicius Jerger Krisztinával és magyar plakátművészekkel (2001)
Stasys Eidrigevicius Jerger Krisztinával és magyar plakátművészekkel (2001)

A Vitrin első vendége a Dolnośląskie Kiadó volt a címadó sorozattal, és a továbbiakban ismert lengyel szerzők és a legfontosabb lengyel kiadók, mint például a krakkói Wydawnictwo Literackie, a Znak, Lengyel Zenei Kiadó, a PIW, a W.A.B., az Iskry, illetve a Czytelnik is a vendégei voltak. Ez utóbbival való együttműködésnek köszönhetően vendégeskedett Budapesten magyarul megjelent novelláskötetének bemutatója kapcsán Gustaw Herling Grudziński Nápolyban élő lengyel író, Márai Sándor munkásságának nagy rajongója, aki közvetett módon az író lengyelországi népszerűségéhez is hozzájárult. A lengyel kiadók ezt követő bemutatóit magyar kiadók látogatták. Új szerzők jelentek meg magyar fordításban. Hosszú várakozás után pedig végre Budapestre látogatott Sławomir Mrożek. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteménye olyan lengyel művészek műveivel gazdagodott ekkor, mint Zbigniew Libera, Zuzanna Janin, Marta Deskur, Piotr Żmijewski, Tomasz Ciecierski.

Pinczehelyi Sándor kiállítása a Platán Galériában (2001) ; a Ludwig Múzeum igazgatója Néray Katalin (b. 1.) és Barbara Wiechno
Pinczehelyi Sándor kiállítása a Platán Galériában (2001) ; a Ludwig Múzeum igazgatója Néray Katalin (b. 1.) és Barbara Wiechno

1999-ben a magyar kulturális kormányzat nagy jóindulatának és elkötelezettségének köszönhetően létrejött a Lengyel Intézet galériája, a Platán. Az első, In memoriam Péter Gémes című kiállítást Néray Katalin, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója nyitotta meg. A Szolidaritás megalapításának 20. évfordulója (2000) adott ösztönzést arra, hogy tanulmányutat szervezzünk a magyar média és tudományos világ képviselőinek Gdanskba. Felvettük a kapcsolatot a CSW Łaźnia Balti-Tengeri Kulturális Központtal. A látogatás eredményeként születik meg a Gdańsk jelensége – Egy hétköznapi rendkívüli város (2001) projekt ötlete – találkozók, kiállítások, előadások… Ekkor mutatkozott be Budapesten először a tengermelléki metropolisz.
TÖRTÉNETE INTÉZET

» Történetünk » Mérföldkövek » Székhelyek » Érdekességek

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

» Tadeusz Olszański » Konrad Sutarski » Rafał Wiśniewski » Barbara Wiechno » Maciej Szymanowski » Roland Chojnacki » Arkadiusz Bernaś





@2014 Lengyel Intézet, Budapest

1065 Budapest, Nagymező utca 15.



Impresszum | Köszönetnyilvánítás